Pizza?

Minden elkúrt receptnél eljön a pillanat, mikor a teremtő szakács még egy utolsót kóstol, kever vagy szagol, majd felismeri, hogy ez bizony menthetetlen. Ilyenkor a teremtő szakács ránéz az asszonyra, tekintete beszédes. Az asszony pedig azt kérdezi: "Pizza?"

Címkék

birka (1) bor (1) majonéz (1) mustár (1) olaj (1) sonka (1) spárga (1) tejszín (1) tojás (1) Címkefelhő

Majonéz

2011.06.02. 03:00 mistinguett

A majonéz a modern fogyasztói társadalmat pillanatok alatt romokba tudja dönteni.

Majonézt manapság már a legelszántabb nagymamák sem készítenek, a tubusos majonéz így lassacskán etalon lett, valójában az emberek többségének nincs is fogalma se arról, hogy milyen az igazi majonéz íze, vagyis arról, hogy a majonéz mint olyan az tulajdonképpen mi is. Magára valamit is adó gasztronáci azonban élből utasítja vissza a tubusos majonéznek még a gondolatát is, és jól teszi, mert a majonéz, miközben romokba dönti a modern fogyasztói társadalmat, kiváló alkalmat nyújt a gasztronácinak az öntömjénezésre, a tudatos fogyasztó szerepében való tetszelgésre, valamint az önelégült höccögésre bajusz alatt is, és, jól tudjuk, aki embereknek főz, az pontosan ezeket a dolgokat keresi. Be szép is hát, hejj, mikor a vendég belenyal a salátába, és azt mondja, mmmm, mi ez az öntet?, és erre az alkotó gasztronáci önelégülten azt höccögi, hogy: majonéz. Ekkor a vendég szeme kikerekedik, és az alkotó gasztronáci menten elmagyarázza, hogy hát kérlek szépen, veszel egy tojássárgáját, elkevered egy kiskanál (dizsoni!!) mustárral, sózod, borsozod, majd kis adagokban hozzáöntögetsz olajat, közben habverővel energikusan habverőzöd, pont úgy, mintha habot vernél, és akkor ez lesz a majonéz, 3 percig tart az elkészítése, friss, ízletes, és olcsóbb mint a bolti. Ekkor a vendég elgondolkozik a fogyasztói társadalom visszásságain, és megfogadja, legközelebb ő is házi majonézt készít az asszonynak, hahó, lesz majd csodálkodás.

Szólj hozzá!

Címkék: olaj tojás mustár majonéz

Thai garnélaleves

2011.05.24. 03:00 mistinguett

Az a legszebb, mikor az ember csinál egy kaját, finom, tökéletes, örül, és mikor legközelebb le akarja nyűgözni a vendégeit, akkor előkapja a receptet, nagy önbizalommal belevág, és a faltól kapja a másikat.

Lássuk na, mi ez a recept, és melyek azok a dolgok, amelyeket el lehet benne rontani, és amelyeket el is rontottam. Citromfüvet apróra kell vágni, itt egyébként már rögtön van egy hibalehetőség, de ezt még sikeresen elkerültem, a citromfű ugyanis baromi kemény tud lenni, és nem mindig fő meg. Szóval vagy nagy darabokban kell hagyni, és a végén kivenni, vagy nagyon vékonyra vágni. Ezt tudtam, büszke is voltam magamra. Miután kibüszkélkedtük magunk, fel kell melegíteni alaplevet, abba belehajigálni a citromfüvet, meg még laskagombát, bergamottát, egy kis cukrot és nuoc mamot, majd felforralni. Eddig nem ördöngös. Eztán se lesz az. Ekkor ugyanis már csak annyi az egész, hogy bele kell tenni a garnélát, öt percig főzni, megszórni apróra vágott snidlinggel meg korianderzölddel, és kész. A tányérokba egy kis zöld citromot facsarunk, arra szedjük a levest. És megesszük. És ez így jó. Kivéve, ha...

Szólj hozzá!

Címkék: cukor garnéla citromfű zöld citrom

Bográcsos birkapörkölt

2011.05.05. 16:00 mistinguett

Tudjuk, bográcsos birkapörköltet, és úgy általában bográcsos akármit minden valamirevaló férfiember tud csinálni, vagy legalábbis azt hazudja. Ez a blog azonban nem arra lett kitalálva, hogy virtuskodjunk rajta, hanem arra, hogy meggyónjunk itt mindent, és ezzel összhangban én most töredelmesen bevallom, hogy férfilétemre nem tudok bográcsos birkapörköltet csinálni, és el is mesélem, hogy ez hogyan derült ki. Talán túlzás volna azt állítani, hogy a bográcsos birkapörkölttel egy életre elkaszáltam magamat az összes barátom szemében, és hogy soha a büdös életben nem fognak rám bízni nemhogy egy bográcsos birkapörköltet, de egy franciasalátát se, de sajnos talán ezzel a kijelentéssel nem is járok annyira messze a valóságtól, mint amennyire szeretnék.

Pedig a bográcsos birkapörkölt alapvetően nem egy komplikált recept, bogrács kell hozzá, birka, hagyma, disznózsír, lehetőleg szalonnából kiolvasztott, meg egy kis bor, só, bors, ezt kell megfőzni, és valamikor a közepe táján megpaprikázni, kész.

1 komment

Címkék: bor birka

Spárgahab sonkacsipsszel

2011.04.25. 11:00 mistinguett

Az alkotó szakácsot ezúttal megragadja a sznobizmus fekete varja, és a grabancánál fogva a magasba emeli. Az alkotó szakács büszkén tekint körbe, boldogan konstatálja, hogy ni, milyen szédítő magasságig jutott, mígnem a sznobizmus fekete madara azt mondja, kár, és elengedi az alkotó szakácsot.

Az egész ott kezdődik, hogy én nem szeretem a spárgát. Hogy mi a jóég ütött belém, hogy mégis elhatároztam, én spárgahabot akarok, nem tudom. De elhatároztam. Mellesleg a feleségem is utálja a spárgát, sőt a vacsorára meghívott ismerősök is, de én biztos voltam magamban, és vettem egy kilót. Amúgy is van egy tál jófajta marhapofából készült salátám, gondoltam, az sem marad éhen, akinek nem tetszik a spárga, miközben serényen hessegettem a gondolatot, hogy esetleg a vendégek a marhapofát se kedvelik (az asszonyról ezt persze nem sejtettem, hanem tudtam, de hát istenkém, ment volna hozzá Hufnágel Pistihez). A recept pofonegyszerű. A spárgát megpucoljuk, megfőzzük, megsózzuk, megborsozzuk, mixerrel simára mixeljük, majd (természetesen cukortalan) tejszínhabbal óvatosan összedolgozzuk, tetejére sütőben szárított sonkát, divatos elnevezéssel sonkacsipszet helyezünk.

Szólj hozzá!

Címkék: sonka tejszín spárga

süti beállítások módosítása